Az argentin katonai megszállás után Brazília úgy dönt, hogy egyoldalúan visszavonja csapatait egy NAP aláírásával. Azzal érvelnek, hogy a konfliktus kezdetének fő célkitűzései teljesültek: mivel Chile gyengébb, Brazília pedig katonai megszállással rendelkezik Antofagastában, most már szükségtelen egy új katonai megszállás.

A megállapodást argentin oldalon ünnepeltük. Az ország hivatalos propagandája ezt a regionális hatalom visszavonulásának és legyőzésének tekintette. A szakértők azonban megértik, hogy a politikai célkitűzések már megvalósultak:

Nincs szükség határozatlan foglalkozásra. Chile már meggyengült az Egyesült Államok régióiban zajló háborúk miatt, és Brazília Chilei területet is beépült. Brazília bizonyos értelemben azért nyert, mert teljesítette a kitűzött célját.

A foglalkozás fenntartása az lenne, ha pénzt fogadnánk el az adófizetőktől, és a nemzetgazdaságot valami teljesen kontraproduktív dologba merítenénk.

A bejelentett helyzet ellenére néhány brazil úgy gondolja, hogy a kormánynak fel kellene számolnia a háborús zsákmányt az argentin oldalon, és hogy Antofagasta nem lenne elég, hogy megállítsa a chilei imperialista sańát.

A NAP hatásai és az argentin és chilei vezetők lehetséges reakciója a brazil önvédelemre csak az időt mutatja. A globális események alakulása azonban arra utal, hogy a konfliktus még messze nem ért véget.

Angol:

Argentína katonai megszállását követően Brazília úgy döntött, hogy egyoldalúan visszavonja csapatait, és aláírja a NAP-t.

Az érv az, hogy a konfliktus kezdetéhez vezető fő célkitűzéseket már felvetették. Mivel Chile legyengült és Brazília továbbra is katonai megszállást tart Antofagastában, egy új katonai megszállás jelenleg szükségtelennek tekinthető.

A megállapodást argentin oldalon ünnepelték. Az ország hivatalos propagandája úgy ábrázolta, mint egy regionális hatalom visszavonását és védelmét. A szakértők azonban azzal érvelnek, hogy Brazília politikai célkitűzései már megvalósultak:

Nincs szükség határozatlan ideig tartó foglalkozásra. Chilét már üdvözölték azok a háborúk, amelyeket az Egyesült Államok a régióiban érzett, és Brazília chilei területet is felölelt. Brazília bizonyos értelemben nyert, mert elérte a kitűzött célt.

A megszállás fenntartása egyszerűen az adófizetők pénzét vonzaná, és gyengítené a nemzetgazdaságot valami teljesen kontraproduktív dologért.

Köpd ki ezt a helyzetet, néhány brazil úgy gondolja, hogy a kormánynak követelnie kellene a háborús javításokat az argentin oldalról, azzal érvelve, hogy Antofagasta Allone nem lenne elég, hogy megállítsa Chile imperialista ambícióit.

Ami a NAP hatásait és az argentin és chilei vezetők esetleges reakcióit illeti, csak idő kérdése. A globális események nem követői azonban arra utalnak, hogy a konfliktus még messze nem ért véget.